Jó ötletnek tűnt

A rendszerváltást követően új, fenntarthatóbb és szélesebb réteget támogató kultúrafinanszírozásra volt szükség. Ezért hozták létre 1993-ban a Nemzeti Kulturális Alapot, aminek a célja, a kultúra minél szélesebb körű támogatása volt. A kezdeményezés során fontos szempont volt az alap függetlensége, ezért is a pályázók nem a minisztériumoktól kapták a támogatást, hanem egyenesen az alaptól. A vezetés tíz bizottsági tagból és egy, a miniszter által kinevezett vezetővel működött. A függetlenséget úgy próbálták megőrizni, hogy a bizottsági tagok fele miniszteri jelölés volt, a másik felét pedig szakmai szervezetek választhatták. Kezdetben az NKA 14 szakírány szerint felosztott kollégiumból állt, ők pályáztattak, döntöttek és ellenőrizték az elkészült munkákat. Ezeknek a tagjait szintén egyenlő részben nevezte ki a minisztérium és a szakmai szervezetek. Az NKA finanszírozását 2010-ig a kulturális járulékból oldották meg, utána az ötöslottó játékadójából. A támogatások osztása során a minisztérium a pénz maximum 50%-át használhatta fel, a fennmaradó részt pedig a kollégiumok pályáztatják meg.

Az NKA működésébe először 1998-ban nyúltak bele. Az első Orbán-kormány beemelte az alap működését a minisztériumon belülre, így 2006-ig Nemzeti Kulturális Alapprogramként működött. Ezért, dr. Harsányi László, aki 1996 és 1998 között a bizottság tagja volt, benyújtotta a felmondását. Nem volt sokáig távol az alaptól, az eredetileg közgazdász végzettségű Harsányi, 2002-től újra a NKA bizottságába került, ezúttal mint az Alap elnöke. Kinevezése azért volt szükséges, mert az őt megelőző elnököt, Jankovics Marcell-t menesztették. Az akkori kulturális miniszter, Görgey Gábor azzal indokolta, hogy Jankovics a négy év alatt, egyszer se emelt hangot az ellen, hogy a minisztérium folyamatosan magának tartotta a támogatások felét. Persze szerepet játszott, hogy az első Orbán kormány elvesztette a választásokat, és a szocialisták saját emberekkel akarták feltölteni a helyeket.

Harsányi László végül egészen a 2010-ig az NKA élén maradt, amikor megint felmondani kényszerült. Egy évvel korábban a kormánynak sikerült az NKA finanszírozását a kulturális járadéktól elválasztani, és helyette az ötöslottó játékadójának a 90%-át jelölték ki. Ez azt jelentette, hogy az éves keret tíz milliárd forint felett mozgott. Legalábbis mozgott volna, mert a második Orbán-kormány két milliárd forintot zárolt az Alap költségvetéséből. Harsányi erről így fogalmazott:

„Azt írtam a miniszternek, hogy a kétmilliárdos zárolást értem, de nem tudom elfogadni. Ez nem azt jelenti azt, hogy nem hajtom végre addig, amit kell belőle, de úgy látom, kiderültek a lehetőségeink”

Utána újra Jankovics Marcell-t választották meg a Nemzeti Kulturális Alap vezetőjének, de egy évvel később távozni kényszerült. Akármilyen jó viszonya is volt a jobboldali kormánnyal, az NKA büdzséjéből újabb egy milliárd forintot zároltak. Az ő távozásával vette kezdetét a közvetlen politikai irányítás kialakulása.

Jankovics Marcell forrás: Oroscafé

A párt

Több-kevesebb sikerrel ugyan, de 2010 előtt, a minisztériumok igyekeztek minél távolabb állni, lehetőleg nem belenyúlni az NKA működésébe. Az Alap azért jött létre, hogy művészeket támogasson, függetlenül a támogatott politikai nézeteitől. A kollégiumi kurátorok széles választéka és demokratikus döntési rendszer lehetővé tette, hogy szabadon támogathassák a magyar kulturális életet. Bár voltak hibái, például kurátorok összeférhetetlenségi ügyei, művészeti ág vagy szubkultúra befolyásolása, meg összebeszélés, alapjában véve mégis egy szabad, demokratikus rendszer volt, ahol bár megjelent a miniszter álláspontja, nem feltétlenül volt meghatározó.

Aztán Jankovics Marcell lemondása után, egy politikust, L. Simon Lászlót nevezték ki az NKA élére. Bár Jankovicsot enyhe túlzás pártatlannak hívni, a vezetése alatt nem szólt bele sem a kollégiumok összetételébe sem pedig a pályázatok rendszerébe, — írja Horányi Attila, az NKA egyik volt kurátora az NKA 20 éves történelmére visszatekintő blogbejegyzésében. L. Simon lecsökkentette a kollégiumok számát 17-ről 10-re, szorosabbra fűzte a minisztérium és az NKA bizottság kapcsolatát, kiszélesítette a vétózás lehetőségét, és a pályázati pénzek negyede felett ítélő minisztériumi rész mellett a célzott pályázatokkal az NKA büdzséjének több mint a felével rendelkezett.

Egy évvel később, 2012-ben, Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetője lett a NKA elnöke, L. Simon alelnök lesz, de csak 2014-ig, amikor Doncsev András, parlamenti államtitkár veszi át a helyét.

Porcelánbolt

Az újabb döfés 2016-ban érte az alapot, amikor április elsejével átszabták működési rendjét, újra visszaállították a 17 kollégiumot, viszont annak és a bizottságnak az összetételét már nem csak a szakmai szervezetek és a minisztérium állította össze, hanem bejött harmadikként, a Magyar Művészeti Akadémia. A MMA egyenlő arányban delegálhatott embereket, mint a szakmai szervezetek. A probléma, hogy az MMA nem egy semleges művészeti csoportosulás, hanem Fekete György által irányított, ultranacionalista, pseudo-konzervatív, közpénzből felduzzasztott csoport, ami aligha tett le bármit is az asztalra az évek során. Ettől függetlenül 2012-ben az új Alaptörvénybe is bekerült mint jó példa a művészetet támogató, független csoportra.

Fekete György kiállításmegnyítója / MTI

Az új rendszert a lehető legjobban jellemző eset 2016-ban történt, mikor az NKA a 700 millió forintos folyóiratokra szánt támogatást megfelezte, így több irodalmi és közéleti újság fennmaradása ellehetetlenült. Így volt ezzel a 2000 nevű, irodalmi és társadalmi havilap is. Még a rendszerváltáskor indult, és az évek során elég fontossá nőtte ki magát, egészen 2016-ig, amikor az NKA nem ítélt támogatást az újságnak. Tudható volt, hogy az ilyen kisebb irodalmi lapokat egyedül az állami támogatások tartják el, de fenntartásuk mégis indokolt, mert fontos szellemi- és kulturális értékkel bírnak.

Bár kevesebbet az eddigieknél, de kapott támogatást a jobboldalinak számító Hitel, és a Magyar Írószövetség lapja a Magyar Napló. Ez csupán azért lehet furcsa mert az Írószövetség elnöke, Erős Kinga, és a Hitel szerkesztője, Falusi Márton, mindketten tagjai a Szépirodalom Kollégiumának, aminek beleszólása lehetett a pénzek elosztásába. Arról nem is beszélve, hogy Falusi tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, így vele együtt a kilenc Szépirodalmi kollégium tagból négy tagja Fekete György csapatának.

Nem tudom mi volt az utolsó szituáció ahol Magyar Művészeti Akadémia által készített dologgal találkozhattam volna, ettől függetlenül 2013-ban 15 évre megkapták a Műcsarnokot, és szert tettek különféle, luxus épületekre, többek között, az Andrássy út 101. szám alatt lévő volt Schwanzer-villára, Pesti Vigadóra és a Hild-villára. A csoport 2014-ben négy milliárd forint állami támogatást kapott, amire idén retesznek még 7,2 milliárd forintot. Eközben a tagok járuléka 150 000 forintról 250 000 forintra növekedett.

Így jutottunk el oda, hogy 2016-ban a minisztérium és a kormánnyal szimpatizáló csapat kétharmados arányban dönthet a kulturális támogatások szétosztásáról.

Fontos: A grafikonba nem került megjelenítésre a Közművelődés Kollégiuma, a Könnyűzene Kollégiuma, a Kulturális Fesztiválok Kollégiuma és az Örökségvédelmem Kollégiuma.

Mi a helyzet az ELTE-vel?

Az ELTE évente több tízmillió forintnyi pályázatokat nyert a Nemzeti Kulturális Alaptól, de úgy tűnik, hogy a fejlesztésekre és kulturális programokra szánt támogatások lassan apadnak. Tavaly, 2016-ban, a támogatások összege a vizsgált időszakban a legalacsonyabb volt, csupán kicsivel volt ötmillió forint felett. Ennek az oka lehet, hogy az ELTE talán kevesebbet pályázott a szokásosnál, vagy, ami valószínűbb forgatókönyv, hogy az újonnan felálló, a hatalom érdekét szolgáló kétharmados bizottság és kollégiumok nem találták elég jónak a pályázatokat.

Ha eltekintünk a Holokauszt Emlékév során megvalósuló "198 Név" második világháború áldozatainak állított emlékmű tízmillió forintos támogatásától, akkor egy folyamatosan csökkenő tendencia mutatkozik. Míg 2013-ban a támogatások összege 26 millió forint felett járt, egy évvel később már csak 20 millió környékén, rá egy évre, 2015-ben, ha nem számoljuk a Holokauszt Emlékév miatti kivételes támogatást, már csak 13 millió forint, ami a tavalyi évben egészen öt millió környékére csúszott. Az idei év támogatásainak első része még hiányosan van feltöltve a Nemzeti Kulturális Alap weboldalára, de egyelőre még nem ítéltek támogatás az ELTE-nek.

A következő ábrából az is kiderül, hogy mekkora részben voltak a támogatások miniszteri és mekkora részben kollégiumi forrásból. Tavaly egy forintnyi miniszteri támogatás se érkezett az ELTE-nek, többek között ezért is ilyen rendkívül alacsony a 2016-os támogatások összege. Hasonlóan 2011-hez, amikor szintén nem érkezett miniszteri támogatás. Míg tavaly a Könykiadás kollégiuma, 2011-ben a Műemléki és Régészeti Szakkollégium által nyújtott támogatás adta ki az éves támogatás felét. Ez az év volt a Jankovics — L. Simon elnöki váltás, amikor L. Simon alaposan megnyirbálta a kollégiumok és kurátorok számát. Az ELTE pályázati pénzeiben mindigis nagy szerepet játszott a minisztérium által kiosztott támogatás. Egy évvel a kormányváltás előtt, 2009-ben van az elmúlt 11 év csúcsa, amikor az ELTE majdnem 35 millió forintnyi támogatást nyert, úgy, hogy abban az évben nem is volt kiemelkedően nagy projekt. Ennek a hatvan százaléka, mintegy 20 és fél millió forint minisztériumi támogatásból érkezett. A miniszteri támogatások legnagyobb arányban 2010-ben, a kormányváltás évében voltak, amikor kinevezése lejárta előtt, a Hiller István által vezetett minisztérium, az utolsó hónapban 16 és fél millió forintnyi támogatást ítélt meg az ELTE-nek.

Nehéz egyelőre komoly következtetéseket levonni, de úgy tűnik, hogy az ELTE a jövőben minimális, vagy legalábbis egyre kevesebb támogatásra számíthat. Az ELTE továbbra is a legnépszerűbb egyetem, de ez nem jelent sokat, ha azt nézzük, hogy jelenleg a felsőoktatásban .utoljára csak 1998-ban és előtte voltak ilyen kevesen, ezenfelül egyre többen mennek külföldre tanulni. Támogatások nélkül nem lehet új kutatásokba kezdeni, nem lehet lehetőségeket teremteni és nem lehet a meglévő rendszert fejleszteni.

A egyetemek minőségének a romlása országos jelenség. A Shanghai Ranking független szervezet által évente publikált, világ ötszáz legjobb egyetemét összegyűjtő grafikán a két bejutott magyar egyetem rangsora látható. A Szegedi Tudományegyetem 2003 óta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2004 óta minden évben felkerült a listára, egészen 2016-ig, amikor mind a két egyetem lecsúszott a listáról.